Rendelés

Keresés

Termesztés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Jóga és relaxációA memória, az emlékezés az emberi agy csúcsteljesítménye: az a folyamat, amelynek segítségével az ember képes a világ dolgainak felismerésére benyomásokat gyűjteni, ezeket elraktározni és szükség esetén feleleveníteni.

Általában az emberek agyi kapacitásuknak csak töredékrészét használják ki - az emberiség régi vágya ezen az arányon javítani, úgy, hogy a szellemi képességen minél kevésbé rontsanak az életkor és egyéb, külső körülmények hatásai.

Emlékek raktára

Fiziológiailag az emlékezés feltételes reflexfolyamat, amely a nagyagyi féltekék kérgi részéhez kötött. Emlékezéskor a központi idegrendszerben ugyanaz a folyamat zajlik le, mint amit először, érzékeléskor a külvilág ingerei keltettek. A dolgok megjegyzése kétféleképpen történhet: tudatosan és akaratlanul. A tudatos megjegyzés a tanulás, amelynek eredményessége függ a kondíciónktól, a lelkiállapotunktól, a szellemi frissességünktől, összpontosító-képességünktől és nem utolsósorban attól is, hogy a megjegyzendő anyaggal kapcsolatban milyen fokú az érzelmi motiváltságunk, érdeklődésünk. Az élet folyamán szándékunktól függetlenül is részünk van számos élményben, melyek benyomásokat, emlékképeket hagynak bennünk. Ezen emlékképek megjegyzése, tudatosítása attól függ, hogy milyen eseményekkel kapcsolatban akarjuk felidézni, illetve, hogy milyen hangulatban történt az „elraktározás”. Az emlékezet függ az ismétlések számától. Ha nagyon hosszú ideig nem foglalkoztunk valamivel, azt az ismeretanyagot csak ismétléssel, újratanulással lehet feleleveníteni. Igaz, ez lényegesen könnyebb, mint a merőben új ismeret elsajátítása. Az emlékezés folyamatának harmadik fázisa a felidézés, a reprodukció. A felidézés folyamatának csak az első lépése, az indítása akaratlagos, majd az emlékképek önkéntelenül követik egymást.

Az agyműködés serkentése

Mindenkivel előfordult már, hogy „leblokkolt az agya” - vagyis például vizsgahelyzetben hiába próbált felidézni valamilyen ismeretanyagot. Vannak, akiknek a tanulási - rögzítési - felidézési teljesítményük a hajnali órákban a legjobb, mások csak késő délelőtt lendülnek csúcsformába. Időskorban az agy kapacitása, a memória hatékonysága csökken, de ez sem általános: ismerünk nagyon idős embereket is, akik szellemi képességeikből semmit sem veszítettek hosszú életük alatt. A memóriánk élessége tehát függ a körülményektől, az életkortól, fizikai állapotunktól, szellemi frissességünktől, viszont jó tudni, hogy edzhető, befolyásolható.

Lazítani...

Jót tesz az emlékezetünknek, agyi teljesítményünknek, koncentrálóképességünknek a lazítás, pihenés, olykor még az is, ha egyszerűen egy darabig „félretesszük” az adott problémát. Mindenki ismeri azt az érzést, amikor görcsösen akar valamit felidézni, de sehogy sem jut az eszébe, viszont ha vár vele egy kicsit és nem arra koncentrál, többnyire magától beugrik a hiányzó adat. A rendszeres pihenés, a jól kiszellőztetett helyiségben való egészséges alvás jótékony hatású, de az agyat felfrissíti a jó levegőn végzett könnyű fizikai munka, például a kertészkedés, vagy az oldott hangulatú, kellemes séta is. Tudatos lazításnak számít bármilyen olyan tevékenység, amely megnyugtatja, de egyben serkenti is az agyműködést; a relaxáció és a jóga kifejezetten hasznos fizikai és mentális síkon egyaránt. Az agyműködést aktiválja a ritmikus mozgás is: például az egyszerű láb- és karlengetés is serkenti a vérkeringést, ösztönzőleg hat mindkét agyfélteke működésére. A kifejezett agyserkentő testmozgáshoz tartoznak a különböző mozgáskoordinációs gyakorlatok, a labdajátékok és a tánc, mivel lépéskombinációk és technikák elsajátítása fokozott koncentráció- és reakciókészséget követel az agytól. Lazító hatásuknak köszönhetően nagymértékben oldják a stresszt és növelik a koncentrálóképességet.


A rendszeres relaxációs gyakorlatok mellett érdemes kipróbálni a váltott jógalégzést is, amely fokozza az éberséget és a szellemi frissességet. Például naponta háromszor-négyszer érdemes pár percet szánni a következő légzőgyakorlatra: Üljön lazán, jobb kezének mutató- és középső ujját helyezze orrgyökére! Fogja be gyűrűsujjával lazán a bal orrlyukát, a jobbon át pedig lassan, nyolcig számolva szívja be a levegőt! Tartsa vissza lélegzetét négy másodpercig, majd hüvelykujjával jobb orrlyukát befogva fújja ki lassan a levegőt a bal orrlyukon - míg nyolcig számol. Négy másodpercnyi szünet után ismételje meg a gyakorlatot, most baloldalon kezdve! Tíz percen keresztül folytassa a váltott légzést!
A szellemi frissesség és az agyműködés fokozására alkalmasak az olvasás, a sakk, a logikai és stratégiai játékok. Nem egy idős ember köszönheti szellemi frissességét például az emlékezetét folyamatosan karbantartó keresztrejtvény-fejtésnek. A gondolkodtató feladatok, az agytorna minden formája segíthet javítani a koncentrálóképességet és a memóriát.

Memóriaösztönző táplálékok

A szellemi frissesség szempontjából fontos a megfelelő táplálkozás is, hiszen az elfogyasztott ételek minősége és tápanyagtartalma alapvetően befolyásolja a sejtek közötti információáramlásért felelős ingerületátvivő anyagok termelődését és szintjét. Érdemes odafigyelni, hogy szervezetünk semmiféle ásványban és vitaminban ne szenvedjen hiányt. A tejtermékekben, hüvelyesekben, diófélékben található aminosavak az agy teljesítőképességét növelik, a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér- és tésztafélék valamint a burgonya az energiaellátásért és a stabil vércukorszintért felelős komplex szénhidrátokat adják. A vitaminok (főként az A, a B, a C és az E) erősítik az idegrendszert és javítják a keringést; az ásványi anyagok és nyomelemek (magnézium, kalcium, vas, bór, stb...) vérképző hatásúak és fontos anyagcsere-folyamatokat irányítanak. Diákok régóta tudják, milyen jó hatású egy kis „nass” akkor, ha a tanulásban nagyon kimerülnek. A magvak, diófélék, szárított gyümölcsök, köztük is a goji bogyó például gazdagok tápanyagokban. A goji bogyó tartalmazza azokat a hasznos tápanyagokat (aminosavak, vitaminok, nyomelemek), melyek természetes agyserkentőként működnek. A goji bogyó fokozza a szellemi frissességet, a koncentráció képességet, a memóriát. Élénkíti az agyműködést és a figyelmet.

Vannak olyan gyógynövények is, amelyek serkentő hatással vannak az agyműködésre. Ilyen például a ginszenggyökér, amely csaknem kétezer éve állandó alapanyagként szerepel a délkelet-ázsiai hagyományos orvoslás eszköztárában, és az utóbbi néhány évtizedben a nyugati féltekén is egyre népszerűbb. A fizikai ellenálló-képesség javítása mellett kísérletek igazolták a ginszeng kivonat (G115) tartalmú készítmény szellemi tevékenységet, koncentrációt és emlékezőképességet növelő, éberséget fokozó, stressz idején az életminőséget javító hatását.

Forrás: Házipatika

Cookie-k: Weboldalunk cookie-k segítségével szabja személyre szolgáltatásait, javítja a felhasználói élményt.
Honlapunk használatával ön elfogadja az erre vonatkozó adatvédelmi szabályzatunkat.